Látnivalók Harkán

Római katolikus templom

A XIII. század második elében épült a harkai katolikus templom, késő román stílusban. Először 1309-ben említi oklevél. A kor szokásainak megfelelően a harkai birtokos családok építtették a plébánia templomot. Védőszentjei Péter és Pál apostolok, búcsúja június 29-én van.
Az 1451-ből ismert jobbágylistában a 3. udvar a plébánia. 1529 – ben Harkán is megjelenik a török. Szájhagyomány szerint a templomra török félholdas zászlót tűztek ki a betolakodók.
A falu lakossága 1584 – 1606 –ig katolikus vallású. A feljegyzések szerint 1589 – ben a pap és a falu tanítója együtt lakott a paplakban. Balf 1590 – ben filiáléként (fiókegyházként) Harkához került, de 1592-ben már a soproni kórház plébánosa járt ki Harkára, így feltételezhetően 1606 – ig nem volt lelkész a faluban.
A templom tornya 1657-ben megrongálódott, melyet a következő esztendőben a templom átépítésével együtt felújítottak. Ennél az átépítésnél került a jelenlegi harang is a toronyba, melyen a következő értelmű német szöveg olvasható: „A harkai evangélikus gyülekezet tulajdona. Öntötték 1658-ban”.
Az ellenreformáció Harkát 1673-ban érte el. Az istentisztelet alatt a vasvári plébános katonákkal bement a templomba, elűzte az evangélikus prédikátort és a tanítót majd ezt követően visszaszentelték katolikussá a templomot. Ekkor a protestáns jellemzőket megszüntetve újra át is építették. Mivel két – három család kivételével mindenki az 1783 – ban megalakult evangélikus gyülekezet híve lett, a harkai plébániához került filiáléként Hasfalva (mai nevén Haschendorf).
Két felekezet egymás melletti jó viszonyát igazolja, hogy 100 éven keresztül, az 1886 – 87 -ig épített evangélikus templom tornyának megépüléséig a katolikus templom tornyában lévő haranggal harangoztak az evangélikusoknak is. A katolikus Úrnapi körmenetben – melyre a szomszédos falvakból is érkeztek hívek – az evangélikus fúvószenekar játszott. Az 1946 –os kitelepítéssel azután megváltozott a felekezetek aránya, az új lakosság nagyobb része római katolikus.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1969 – 70 –ben régi, eredeti formájában helyreállíttatta a kedves régi templomot, mely ma mindannyiunk büszkeségére, műemlék.

Feljegyzések igazolják, hogy már a XVI. század elejétől Harkán Péter Pál napján híres, nagy vásár és a templom védőszentjeinek tiszteletére, búcsú volt. A vásárt egészen a II. világháborúig évente mindig a mai mázsaház körüli téren tartották, amelyre messzi vidékről jöttek kézművesek, vásározók, állatkereskedők.1257 – ben IV. Béla Magister Philipp de Kürünek – egyik követének – ajándékozza Harka egy részét. (Kürü = Küllő, ma Girm, Deutschkreutz nyugati területe, a kisebb templom környéke)
Harka másik fele már egy magát de Harká-nak nevező család birtoka. A későbbiekben mindkét család Harkai-nak nevezi magát. Kapcsolatukat sok viszály, pereskedés, veszekedés, egymás birtokának elfoglalása, sőt még gyilkosság is jellemezte. Mindkét nemesi családnak Sopronban is volt több háza. Harkai István az 1300 – as évek elején fontos városi közméltóságot is betöltött. Sajnos ma nem tudjuk, hogy a két Harkai családnak Harkán hol volt a háza. Ők építették a mai római katolikus templomot a XIII. század második felében.
A Reformáció (1517) elterjedésével fontossá vált a Biblia olvasása, ami megnövelte az iskolák jelentőségét. Sorban alapították az iskolákat, falvakban is. Harkán Reiter István lelkész beiktató okiratából 1588-ból tudjuk, hogy van tanító a faluban és hogy a paplakban lakik. Tehát már van Iskola!


A XIII. század második felében épült katolikus templom

Harkán 1636 – tól vezetik a keresztelési anyakönyvet.1658 –ban átépítették a templom belsejét, két oldalon karzatot kapott és átépítették a megrongálódott tornyot.
A Wesselényi – féle összeesküvés után, az ellenreformáció megint teljes erővel dúlt az országban, ennek egyik következményeként 1673. december 23 – án ismét katolikussá szentelték a templomot, s később a templom belsőt is részben átalakították. Harkán 1636-ban kezdték anyakönyvezni a születéseket. 1636 novembertől 1668 szeptemberig 873 keresztelés történt. Akkor a falu lakosságának többsége evangélikus vallású volt. A lelkészek részletesen vezették az anyakönyveket, így ma sok mindent megtudhatunk belőlük. Örvendetes, hogy mind a mai napig megvannak a legrégebbi anyakönyvek is annak ellenére, hogy miután 1673. decemberében katolikus lett a templom és az anyakönyveket át kellett adni a katolikus egyháznak. Ebben az időben a harkai katolikus gyülekezetet hol Nyékhez, hol Kópházához csatolták filiaként (fiókegyházként) és később is sokszor tartozott Sopronhoz, ezért nagy volt a veszélye e dokumentumok elkallódásának.
A született gyermekeket megkeresztelték, de a most már katolikusként vezetett anyakönyvekbe a szülők vallásánál eleinte azt írták a plébánosok, hogy „eretnek” később „más vallású”, még később „ágostai vallású” (vagyis evangélikus).
1698 – tól vezették az esküvői anyakönyveket. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a házasulandók szülei hová valók voltak. A harkaiak – ha a falu határán túlról – csak a közeli, vagy távolabbi evangélikus falvakból, illetve falvakba házasodtak. Ez az oka annak, hogy a közvetlenül szomszédos nyékiekkel, sopronkeresztúriakkal és kópháziakkal soha nem kötöttek házasságot. 1734 – től vezették a halotti anyakönyveket is. Ezekből is láthatjuk, hogy mikor tizedelték a falu lakosságát járványok.


Evangélikus templom

A zömmel katolikus lakosú községben az evangélikus harkaiak titokban, bujkálva 110 évig hűek maradta hitükhöz. 1584 – 1606 közötti tilalom ellenére Keresztúrra, vagy Nyékre zarándokoltak, ahol az ottani evangélikus lelkész prédikált és végzett el minden egyéb egyházi szertartást. Az 1606 – os Bécsi béke után Sopron és jobbágyfalvai vallásszabadságot kaptak, így Harkán szolgálatba léphetett egy evangélikus lelkész.
Az 1783 – ban megalakult evangélikus gyülekezet templomépítés céljából kapott a várostól telket. Az üres terület a mai paplaktól a későbbi temető hátsó faláig tartott. (Korábban Harkán a katolikus templom körül volt a temető)
1786 – 87 – ben felépítette a falu lakossága az evangélikus templomot (torony nélkül, az előírásnak megfelelő módon.).


Az 1787 -ben épített evangélikus templom, mely felújított orgonájával koncertek színhelye is

Ez idő tájt történt, hogy egy kolduló katolikus barátot megvertek a harkai szőlőhegyen. Mivel tettest nem találtak, a „birtokos” Sopron város, Harkát büntette meg. Egy dísz-kutat kellett építenie a városban, mely a Mária – kút nevet kapta. A kút ma is egyik ékessége Sopronnak, az Orsolya téren.
1796 – 1840 között Schiller Sámuel volt a faluban az evangélikus lelkész. Kiváló lelkészi munkáján túl, még egy nagy dolgot hagyott ránk kincsként. Krónikát kezdett vezetni a gyülekezetről, ami valójában az egész falut felölelő krónika. Szolgálatának 44 éve alatt sok érdekeset jegyzett le, amit az idősek meséltek neki.
1809. május 19 – én este fél 7 órakor egy hatalmas tűz pusztított végig a falu Észak – nyugati határán. Az egész házsor végig leégett az evangélikus paplak és a két templom kivételével. 1830 – ban felépítették az evangélikus parókiát, az emeleten szép tágas lelkészlakást, irodát, a földszinten iskolát.
Schiller lelkész a temetőben pihen, 1840 óta. Síremléke szerényen bújik meg a papi-tanító sorban a nagy fűzfa tövében. Fiai készíttetek és adományozták a templomnak 1843 – ban a szép szószékoltárt.


Harka múzem

A Harka Múzeum csak igény szerint nyit ki. A látogatási szándékot Haris Vincéné tanárnőnek kell bejelenteni személyesen vagy telefonon.
Lakása: 9422 Harka, Soproni u. 35. Tel.: 06/99 321 862
Munkahelye: Általános Iskola 9422 Harka, Keresztúri u. 2. Tel.: 06/99 505 060
E-mail címe: iskola@harka-iskola1890.axelero.net