Római katolikus templom
A XIII. század második elében épült a
harkai katolikus templom, késő román stílusban. Először 1309-ben
említi oklevél. A kor szokásainak megfelelően a harkai birtokos
családok építtették a plébánia templomot. Védőszentjei Péter és Pál
apostolok, búcsúja június 29-én van.
Az 1451-ből ismert jobbágylistában a 3. udvar a plébánia. 1529 – ben
Harkán is megjelenik a török. Szájhagyomány szerint a templomra
török félholdas zászlót tűztek ki a betolakodók.
A falu lakossága 1584 – 1606 –ig katolikus vallású. A feljegyzések
szerint 1589 – ben a pap és a falu tanítója együtt lakott a
paplakban. Balf 1590 – ben filiáléként (fiókegyházként) Harkához
került, de 1592-ben már a soproni kórház plébánosa járt ki Harkára,
így feltételezhetően 1606 – ig nem volt lelkész a faluban.
A templom tornya 1657-ben megrongálódott, melyet a következő
esztendőben a templom átépítésével együtt felújítottak. Ennél az
átépítésnél került a jelenlegi harang is a toronyba, melyen a
következő értelmű német szöveg olvasható: „A harkai evangélikus
gyülekezet tulajdona. Öntötték 1658-ban”.
Az ellenreformáció Harkát 1673-ban érte el. Az istentisztelet alatt
a vasvári plébános katonákkal bement a templomba, elűzte az
evangélikus prédikátort és a tanítót majd ezt követően
visszaszentelték katolikussá a templomot. Ekkor a protestáns
jellemzőket megszüntetve újra át is építették. Mivel két – három
család kivételével mindenki az 1783 – ban megalakult evangélikus
gyülekezet híve lett, a harkai plébániához került filiáléként
Hasfalva (mai nevén Haschendorf).
Két felekezet egymás melletti jó viszonyát igazolja, hogy 100 éven
keresztül, az 1886 – 87 -ig épített evangélikus templom tornyának
megépüléséig a katolikus templom tornyában lévő haranggal
harangoztak az evangélikusoknak is. A katolikus Úrnapi körmenetben –
melyre a szomszédos falvakból is érkeztek hívek – az evangélikus
fúvószenekar játszott. Az 1946 –os kitelepítéssel azután
megváltozott a felekezetek aránya, az új lakosság nagyobb része
római katolikus.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1969 – 70 –ben régi, eredeti
formájában helyreállíttatta a kedves régi templomot, mely ma
mindannyiunk büszkeségére, műemlék.
Feljegyzések igazolják, hogy már a XVI. század elejétől Harkán Péter
Pál napján híres, nagy vásár és a templom védőszentjeinek
tiszteletére, búcsú volt. A vásárt egészen a II. világháborúig
évente mindig a mai mázsaház körüli téren tartották, amelyre messzi
vidékről jöttek kézművesek, vásározók, állatkereskedők.1257 – ben IV.
Béla Magister Philipp de Kürünek – egyik követének – ajándékozza
Harka egy részét. (Kürü = Küllő, ma Girm, Deutschkreutz nyugati
területe, a kisebb templom környéke)
Harka másik fele már egy magát de Harká-nak nevező család birtoka. A
későbbiekben mindkét család Harkai-nak nevezi magát. Kapcsolatukat
sok viszály, pereskedés, veszekedés, egymás birtokának elfoglalása,
sőt még gyilkosság is jellemezte. Mindkét nemesi családnak Sopronban
is volt több háza. Harkai István az 1300 – as évek elején fontos
városi közméltóságot is betöltött. Sajnos ma nem tudjuk, hogy a két
Harkai családnak Harkán hol volt a háza. Ők építették a mai római
katolikus templomot a XIII. század második felében.
A Reformáció (1517) elterjedésével fontossá vált a Biblia olvasása,
ami megnövelte az iskolák jelentőségét. Sorban alapították az
iskolákat, falvakban is. Harkán Reiter István lelkész beiktató
okiratából 1588-ból tudjuk, hogy van tanító a faluban és hogy a
paplakban lakik. Tehát már van Iskola!

A XIII. század második
felében épült katolikus templom
Harkán 1636 – tól vezetik a keresztelési anyakönyvet.1658 –ban átépítették a templom belsejét, két oldalon karzatot
kapott és átépítették a megrongálódott tornyot.
A Wesselényi – féle összeesküvés után, az ellenreformáció megint
teljes erővel dúlt az országban, ennek egyik következményeként 1673.
december 23 – án ismét katolikussá szentelték a templomot, s később
a templom belsőt is részben átalakították. Harkán 1636-ban kezdték
anyakönyvezni a születéseket. 1636 novembertől 1668 szeptemberig 873
keresztelés történt. Akkor a falu lakosságának többsége evangélikus
vallású volt. A lelkészek részletesen vezették az anyakönyveket, így
ma sok mindent megtudhatunk belőlük. Örvendetes, hogy mind a mai
napig megvannak a legrégebbi anyakönyvek is annak ellenére, hogy
miután 1673. decemberében katolikus lett a templom és az
anyakönyveket át kellett adni a katolikus egyháznak. Ebben az időben
a harkai katolikus gyülekezetet hol Nyékhez, hol Kópházához
csatolták filiaként (fiókegyházként) és később is sokszor tartozott
Sopronhoz, ezért nagy volt a veszélye e dokumentumok elkallódásának.
A született gyermekeket megkeresztelték, de a most már katolikusként
vezetett anyakönyvekbe a szülők vallásánál eleinte azt írták a
plébánosok, hogy „eretnek” később „más vallású”, még később „ágostai
vallású” (vagyis evangélikus).
1698 – tól vezették az esküvői anyakönyveket. Ezekből megtudhatjuk
azt is, hogy a házasulandók szülei hová valók voltak. A harkaiak –
ha a falu határán túlról – csak a közeli, vagy távolabbi evangélikus
falvakból, illetve falvakba házasodtak. Ez az oka annak, hogy a
közvetlenül szomszédos nyékiekkel, sopronkeresztúriakkal és
kópháziakkal soha nem kötöttek házasságot. 1734 – től vezették a
halotti anyakönyveket is. Ezekből is láthatjuk, hogy mikor
tizedelték a falu lakosságát járványok.
Evangélikus templom
A zömmel katolikus lakosú községben
az evangélikus harkaiak titokban, bujkálva 110 évig hűek maradta
hitükhöz. 1584 – 1606 közötti tilalom ellenére Keresztúrra, vagy
Nyékre zarándokoltak, ahol az ottani evangélikus lelkész prédikált
és végzett el minden egyéb egyházi szertartást. Az 1606 – os Bécsi
béke után Sopron és jobbágyfalvai vallásszabadságot kaptak, így
Harkán szolgálatba léphetett egy evangélikus lelkész.
Az 1783 – ban megalakult evangélikus gyülekezet templomépítés
céljából kapott a várostól telket. Az üres terület a mai paplaktól a
későbbi temető hátsó faláig tartott. (Korábban Harkán a katolikus
templom körül volt a temető)
1786 – 87 – ben felépítette a falu lakossága az evangélikus
templomot (torony nélkül, az előírásnak megfelelő módon.).

Az 1787 -ben épített
evangélikus templom, mely felújított orgonájával koncertek színhelye
is
Ez idő tájt történt, hogy egy kolduló katolikus barátot megvertek a
harkai szőlőhegyen. Mivel tettest nem találtak, a „birtokos” Sopron
város, Harkát büntette meg. Egy dísz-kutat kellett építenie a
városban, mely a Mária – kút nevet kapta. A kút ma is egyik ékessége
Sopronnak, az Orsolya téren.
1796 – 1840 között Schiller Sámuel volt a faluban az evangélikus
lelkész. Kiváló lelkészi munkáján túl, még egy nagy dolgot hagyott
ránk kincsként. Krónikát kezdett vezetni a gyülekezetről, ami
valójában az egész falut felölelő krónika. Szolgálatának 44 éve
alatt sok érdekeset jegyzett le, amit az idősek meséltek neki.
1809. május 19 – én este fél 7 órakor egy hatalmas tűz pusztított
végig a falu Észak – nyugati határán. Az egész házsor végig leégett
az evangélikus paplak és a két templom kivételével. 1830 – ban
felépítették az evangélikus parókiát, az emeleten szép tágas
lelkészlakást, irodát, a földszinten iskolát.
Schiller lelkész a temetőben pihen, 1840 óta. Síremléke szerényen
bújik meg a papi-tanító sorban a nagy fűzfa tövében. Fiai
készíttetek és adományozták a templomnak 1843 – ban a szép
szószékoltárt.
Harka múzem
A Harka Múzeum csak igény szerint
nyit ki. A látogatási szándékot Haris Vincéné tanárnőnek kell
bejelenteni személyesen vagy telefonon.
Lakása: 9422 Harka, Soproni u. 35. Tel.: 06/99 321 862
Munkahelye: Általános Iskola 9422 Harka, Keresztúri u. 2. Tel.:
06/99 505 060
E-mail címe:
iskola@harka-iskola1890.axelero.net
|